Magabiztos vagy, évek óta tanulsz angolul, minden nyelvtani teszted jól sikerül, leveleket is tudsz már írni angol nyelven, érted a tanárod, csoporttársaiddal is elbeszélgetsz a nyelvórán. Aztán elmész nyelvvizsgázni, és kifog rajtad a hanganyag. Külföldre utazol, és már a buszon pánikolsz, mert nem érted a brit sofőrt. Nem hívnak vissza a második körre a telefonos állásinterjú után. Amerikai filmet akarsz nézni eredeti nyelven, de nem megy, még felirattal is elveszíted a fonalat.
Ilyen és ehhez hasonló helyzetek után, gyakori az, hogy motivációd csökken, megtorpansz, hiábavalónak érzed az eddigi munkát, hiszen ennyi energiabefektetés után sem „tudsz angolul”.

Jogos az önostorozás?

Mielőtt feladod, érdemes jobban utánajárni annak, mi akadályozhatja a megértést. Lássuk az okokat!

Igen, előfordul, hogy valóban szemantikai a probléma, azaz ismeretlen a szó, ez akadályozza a megértést. De gondolj csak bele: amikor magyarul beszélsz, nem fordul veled elő soha, hogy valaminek értelmező szótárban kell utánanézned, vagy vissza kell kérdezned? Ez ugyanígy igaz az angol anyanyelvűekre is, bizony ők sem mindig értik egymást. Akár a beszélők közötti kulturális különbség, akár egy ismeretlen szó miatt torpan meg a kommunikáció, ne vonj le messzemenő következtetéseket, hanem inkább orvosold a dolgot! Nézz utána, kérdezz vissza, próbáld meg a szövegkörnyezetből kikövetkeztetni a jelentést!

Hajlamos vagy arra is, hogy azt mondd, nem érted, mikor tulajdonképpen csak nem hallottad mi hangzott el? Ezzel sem vagy egyedül. Rengeteg olyan helyzet adódhat, amikor a háttérzaj, a hangerő vagy más zavaró tényező miatt nem megy a dolog. Hangzó szövegértést mérő feladatok, telefonbeszélgetések vagy éppen egy beszédhibás beszélgetőpartner, mind-mind megnehezítheti a kommunikációt, pedig ha olvasni kellene a szöveget, nem lenne gond.

És ez még nem minden: amikor „elbeszélünk egymás mellett”, sokszor nem a szókincsünkkel van baj, hanem érzelmileg, pszichológiailag nem vagyunk a helyzet magaslatán. Lehetsz nagyon fáradt, izgatott, ideges, szomorú, sőt, még a beszélgetőpartner nem verbális jeleit is félreértelmezheted. Az is előfordulhat, hogy egyszerűen félreismerted és rossz következtetéseket vonsz le, meg sem „hallod” mit akar valójában közölni. A sztereotípiák, a kulturális különbségek, a feltételezések jobban befolyásolnak, mint hinnéd.

A tanulság az, hogy gondolkodj el azon, mi miért történhetett, ne keseredj el és tanulj tovább! Manapság már nagyon jó angol tankönyvek, anyagok, módszerek és gyakorlási lehetőségek vannak arra, hogy rutint szerezz, és felkészülj váratlan helyzetekre. Persze minden tréning ellenére, előbb vagy utóbb biztosan nagyon meglep majd valami, de fontos az, hogy tisztábban lásd az okát, hiszen igenis „tudsz angolul”.