Milyen nyelve(ke)t tanul(j)unk?

Néhány sokkoló adat:

• Minden második héten kihal egy nyelv, eszerint a ma számon tartott 6000 nyelvből 90 év múlva 600 lesz.
• Kínában beszélnek a legtöbben angolul a világon, és ezt a tudást sokszor számunkra meghökkentő tömeges angolórákon szerzik meg.
• Kétmilliárd ember tanul angolul világszerte, és ebből az EU 28 tagországában 94%-ban fő idegen nyelvként az angolt tanítják.

De miért pont az angol?

A fentiekkel kapcsolatban a kérdés az, hogy az „angolmánia” alapvetően pozitív, azaz többeknek nyit-e meg ajtókat, vagy azok vannak-e túlsúlyban, akiknek inkább gátat jelent.

Tény, hogy angol nyelvterületen (Egyesült Államok és Egyesült Királyság) vannak a világ legnevesebb egyetemei (ezeken a nyelvvizsga alapfelvétel). Az is általánosan elfogadott, hogy az angoltudás világszerte jobb jövővel kecsegtet, arról nem is beszélve, hogy az üzleti életben, politikában, tudományban szinte minden angolul zajlik.

Mi a helyzet az angollal itthon?

Bár az európai és globális angolnyelvtudásra vonatkozó tendenciák Magyarországon is érvényesek, a magyarok még mindig sok szempontból le vannak maradva az átlagértékekhez képest. Annak ellenére, hogy papírforma szerint minden adott a nyelvtanuláshoz a gimnáziumokban is (magas óraszám, kiscsoportok, felkészült tanárok), mégis kevesen jutnak el akár középszintig. Egyes kutatások ezt főleg a használt módszerek és a differenciálás hiányának számlájára írják. Fő probléma, hogy a tanulás nem kommunikációközpontú, hanem elsősorban nyelvvizsgacentrikus, így a hangsúly a nyelvtanon és a tradicionális módszereken, feladatokon van.

A rossz statisztikák ellenére a nyelvtudásra vonatkozó követelmények viszont egyre nagyobbak: manapság a legtöbb munkahelyen alapkövetelmény a legalább középszintű tudás, nyelvvizsga szükséges a diploma átvételéhez, és úgy tűnik, 2020-tól a felsőoktatásba való bekerüléshez is kell majd a nyelvvizsga-bizonyítvány.

Mit „érdemes” még?

 Az angol után németül tanulnak legtöbben, de egyre népszerűbb például az orosz is, amit második vagy harmadik nyelvként kezdenek el általában a nyelvtanulók. Az orosz nyelvtudás előnye azon kívül, hogy egyre fontosabb a piacon, könnyebbé teszi a többi szláv nyelv elsajátítását is.

Az oroszhoz hasonlóan globálisan nő a kereslet a japán iránt, és a kínai is feljövőben van.  Az olasz- és spanyoltudás is valószínűleg kifizetődő lesz a munkaerőpiacon, és könnyebb falat is egy európai nyelvtanuló számára. A diplomáciában az arabtudás is egyre keresettebb, ami viszont nagy kihívást jelenthet.

Szóval a nyelvtudás iránti igény is és a választék is nő, rajtunk tehát a sor! Jó tanulást!