A következő szituációt talán mindannyian ismerjük vagy személyes tapasztalatból, vagy mások példáján keresztül.
Egy adott szinten elsajátított idegen nyelvet szeretnénk használni egy osztálytermi, nyelviskolai, vagy valós élethelyzetben és bár fejben szinte minden megvan ahhoz, hogy a kommunikáció ne okozzon akadályt, valahogy mégsem tudunk egyről a kettőre lépni, és megszólalni.
Ez az esetek nagytöbbségében frusztrációhoz vezet, ami valójában nem az adott szituációra vonatkozik, hanem inkább saját magunkra, és a „Miért nem tudom ezt elmondani, hiszen már ezt rég tudom!” gondolatokkal ostorozzuk magunkat.
Nézzük meg, mi állhat ennek a hátterében.
Gátlásaink megjelenése a nyelvtanulás során
A nyelvtanulás egy trükkös ügylet tud lenni, főleg akkor, ha valaki épp az első idegen nyelvét tanulja.
Minden nyelvtanulónak a hasonlítási alap az anyanyelve, így szinte már rögtön a lehető legtökéletesebben szeretne beszélni, és nem elégszik meg a körülbelüli megfogalmazással.
Ez viszont számos problémát okozhat nyelvhasználat közben, főleg az első időszakokban.
Ne értsd félre, a tökéletességre való törekedés egyáltalán nem hátrány, ha arra motivációként tekintesz és nem frusztrációs tényezőként.
A leggyakoribb példa gátlásokra a már korábban is említett szituáció, amikor egy kommunikációs helyzetben a beszélő nem mer megszólalni, mondván, hogy „úgyse jó, amit mond” és „úgyse fogják megérteni” azok, akikhez beszél – legalábbis szerintük.
Anyanyelvi nyelvkészletünkhöz képest idegen nyelven a lehetőségeink jóval korlátozottabbak saját magunk kifejezésére, még akkor is, mikor már magasabb szinten beszéljük az adott nyelvet.
Ennek köszönhetően a magunk által kreált elvárás (hogy úgy beszéljünk idegen nyelven, mint anyanyelvünkön) azt eredményezi, hogy inkább nem szólalunk meg, így viszont elesünk sok értékes gyakorlási lehetőségtől, amire viszont szükség lenne ahhoz, hogy nyelvi készségeinket fejlesszük.
És itt bezáródik az ördögi kör. Azt hiszem, nem árulunk zsákbamacskát, amikor azt mondjuk, hogy csak hátráltatjuk saját fejlődésünket, ami hosszú távon akár motivációvesztéssel is járhat, hiszen a gátlásaink nagyban befolyásolják, hogyan teljesítünk a nyelvtanulás folyamata alatt.
A gátlások lehetséges okai
Egyöntetű felsorolást adni nagyon nehéz lenne, hiszen egy rettentő komplex és személyre szabott témáról van szó, de összeszedtük azokat a tényezőket, amik általánosságban nyelvtanulás során gátlásainkat alkotják:
- Perfekcionizmus/maximalizmus
- Alacsony önbecsülés, szorongás
- Versenyhelyzetek
Nézzük meg egyesével, ezek hogyan jelennek meg akkor, mikor egy idegen nyelvet tanulunk.
1. Perfekcionizmus/maximalizmus
Főként személyiségünkből és nevelésünkből adódóan törekszünk a lehető legjobb megtalálására – a különbség köztünk abban rejlik, hogy a „lehető legjobb” szubjektív, így van, aki egy bizonyos dologgal megelégszik, mert szerinte annál jobb nincs, míg másoknak nagyon nehéz megtalálni a megfelelő választ.
Nyelvtanulás során talán szóbeli kommunikáció alkalmával a legnehezebb legyőzni ezen gátlásunkat, hiszen írásbeli feladataink végrehajtásakor nemcsak több időnk van, de még jobban át is tudjuk gondolni mondandónkat anélkül, hogy megszakítanánk a folyamatot.
Beszéd közben sokan abba a hibába esnek, hogy egyszerre tökéletes kiejtést, nyelvtani szerkezetet szeretnének produkálni választékos kifejezésekkel, ami a tipikus „sokat akar a szarka” esete, vagy szimplán saját anyanyelvükből indulnak ki, ami általában jócskán eltér a célnyelvétől.
Ez azért problémás, mert így hosszútávon lassítjuk a fejlődési folyamatunkat.
2. Alacsony önbecsülés, szorongás
Az alacsony önbecsülés esete ugyan egyéni tapasztalatokon alapuló, de nagyon gyakori tényező azoknál, akik idegen nyelvet szeretnének tanulni.
Önbizalomhiány miatt nem hisznek abban, hogy sikeresen meg tudnak birkózni a nyelvtanulással, és bár ezt kompenzálva extra energiát is fektethetnek a tanulásba, az nem feltétlen lesz pozitív élmény számukra, ha nem látnak eredményeket.
Bár nagyrészt személyiségünk és életünk meghatározó pillanatai formálják a szorongásra való hajlamot, az alacsony önbecsüléshez gyakran szorongás is kapcsolódik.
Ez a szorongás a nyelvi fejlődéshez szükséges kockázatvállalást is negatív irányba befolyásolja, azt eredményezve, hogy a nyelvtanuló csak akkor fejezze ki magát, ha úgy ítéli meg, hogy nem érheti csalódás – ezzel limitálva a fejlődési lehetőségeit.
3. Versenyhelyzetek
Emberi tulajdonság, hogy másokhoz hasonlítjuk magunkat, legyen szó tudásbeli különbségről vagy személyiségjegyekről.
A nyelvtanulás során kialakuló versenyhelyzetek legtöbbször a kortársak és családtagok között, akár osztályteremben, akár egyénileg, de mindenképp másokhoz kötve jelennek meg.
Ez az egymáshoz való hasonlítás sokszor negatívan hat teljesítményünkre, hiszen egy újabb nyomást gyakorlunk magunkra vele. Nyelvtanulás során nagyrészt csak azt a képet látjuk a másikról, akihez hasonlítjuk magunkat, amit ő mutat a külvilágnak – ez pedig nem elég ahhoz, hogy lássuk a tudásba fektetett munkát, energiát, de legfőképp a mögöttes nehéz és/vagy megpróbáltató helyzeteket, amiket az illető átélt a fejlődése során.
A gátlások legyőzése
„Gyakorlat teszi a mestert” – egy közmondás, amit már mindannyian hallottunk, és bármennyire elcsépeltnek is hangzik, jobban nem is összegezhetnénk az idegennyelv-tanulási folyamatot.
Mástól hallani, hogy félre kell tennünk a gátlásainkat sokkal egyszerűbbnek hangzik, mint azt valóban meg is csinálni, így ahelyett, hogy ezt ismételnénk, adunk inkább néhány tippet, hogyan segítheted elő gátlásaid legyőzését:
- Válaszd ki a számodra megfelelő nyelvoktatási módot – legyen szó csoportos vagy egyéni tanulásról, akár tréningekről, vagy Flip oktatásról, van megoldás!
- Kérj segítséget, amikor szükséged van rá – ha elakadtál valamiben, segítséget kérni nem ciki, hiszen minél több embert vonsz be a tanulási folyamatba, annál több nézőpontot ismerhetsz meg.
- Idegen nyelvűség a köbön – hallgass és olvass sok célnyelvi szöveget annak érdekében, hogy automatizáld a szavak, szókapcsolatok és mondatösszetételek képzését. Gyakorolj, gyakorolj és gyakorolj tovább!
- Tévedni emberi dolog – jó érzés, ha valamit hibátlanul el tudsz mondani a célnyelven, de az még annál is jobb, amikor hibázol, hiszen abból tanulhatsz a legtöbbet. Légy büszke arra, hogy mertél kockázatot vállalni és kipróbálni valamit, amiben még talán nem vagy teljesen biztos!
- Rómát sem egy nap alatt építették – fontos, hogy célkitűzéskor ne az idealizált végcélt, hanem az addig elérendő kisebb célokat kövessük, és hogy azok reálisak legyenek, figyelembe véve a kiinduló állapotot. Szabad nagyokat álmodni, de a mérhetőség érdekében lépésről lépésre kell haladni – az irreális elvárások csak csalódást fognak okozni.
- Te, a nyelv és más senki – az idegen nyelvek elsajátítása egyéni tempóban zajlik, hiszen képességeink és készségeink is különbözőek. Ne törődj azzal, hogy más hogy halad és az energiát, amit a saját magad másokhoz való hasonlításával töltenél, fordítsd a saját fejlődésedre. Hidd el, megéri!
További segítségre van szükséged idegen nyelvi álmaid eléréséhez? Írj nekünk az info@converzum.hu címre, hívj minket a 06 1 368 11 56-os telefonszámon, vagy gyere be hozzánk, és személyre szóló tanácsadást adunk neked!